12.Új tapasztalatok

Sziasztok :D Újra itt egy új fejezettel :D Megkérek mindenkit, hogy akinek ideje engedi az írjon egy rövid (vagy ha hosszat szándékozik akkor hosszú) véleményt, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy az emberek akik olvassák a blogomat vagy csak erre a fejezetre tévedtek ide, hogyan vélekednek a történetről, a stílusomról vagy csak egyszerűen a blogról. Negatív és pozitív kritikákat is várok. Köszönöm mindenkinek és jó szórakozást !

12.Új tapasztalatok

-          Na milyen ? – vetettem magam Castiel felé, de tisztes távolságban megálltam.

-          Határozottan lila. – képedt el.

-          Hamuszürke, nem lila.

-          Lila.- erősködött

-          Csak halvány .- elmosolyodott.- Nem tetszik ? – néztem rá mosolyogva. Olyan nincs, hogy azt mondja egy lánynak akit szeret, hogy nem .

-          Nem túlságosan.- fordította el az arcát. Tudtam én , hogy neki már…

-          Mi ? Miért ?- ledöbbentem .

-          Természetesebb volt a barna. -  mondta, miközben a rágójával babrált.

-          Beszél az a srác , akinek olyan a haja , mint a majom segge. – tűrtem fel az orrom.

-          Figyelj a szép beszédre cica, amúgy is ha jól tudom bejön neked ez a vörös démon . –nevette  el magát  ravaszul.

-          Vagy zöld vödör. Teljes mértékben  az időzítésen múlik .- álltam lábujjhegyre, hogy elérjem a feje búbját, de mikor megérezte a szándékom rögtön elhúzódott és megigazította a haját.

-          Khm …azt te festetted. – kacagott. Ja, ne vedd figyelembe, hogy te nyomtad a kezembe a festéket…-Na és akkor ? Elvégre jól állt. – fintorodott el.

-          Pf…nagyképű. – fordítottam hátat neki, és elindultam .

-          Most meg hová mész? – kérdezte, miközben a nekem gyorsnak számító tempót ő lassú sétájával tartotta.

-          Hát nem haza. – fordultam meg , miközben kinyújtottam a nyelvem.

-          Szóval nem mondtad el. – nézett rám csöppet sem meglepett arccal.

-          Ugyan , két mosás után a régi lesz a hajam.

-          Szép barna. – nézett áhítatosan az ég felé.

-          Unalmas barna, de igen az lesz .- mosolyodtam el. – Van ötleted, hogy hová    menjünk ?

-          Éppenséggel van .

-          Elárulod ?

-          Nem.- megfogta a kezem és maga után húzott.

Az agyam eldobom néha a viselkedése miatt.

  Vonatra szálltunk és leültünk. Castiel zsebe megrezzent, amitől hirtelen elkaptam a lábam. Az arcom görcsbe rándult és elvörösödött. Nem az én hibám volt, csak megijedtem, de ő ezt nem vette figyelembe és elkezdett rajtam nevetni. Na megállj te minden hájjal megkent „vörös démon”.  Kikaptam a kezéből a telefont.

 -  Add vissza, fontos hívás! – furcsa,nagyon hamar felmérgelődött. De nem adom ilyen könnyen fel, megkapja a magáét.

- Na és ki az ? A szeretőd ?- kapálóztam a telefonnal.

- Ne légy ennyire kíváncsi kislány. – megfogta a telefont és közelebb húzott magához. Az ajkai az enyém felé közeledtek. Megadtam magam.

- Igen ?-vette fel a telefont. Csaló… Milyen dolog egy szegény ártatlan kislányt  ilyen aljas trükkel tőrbe csalni ?

   Castiel telefonbeszélgetése jóval tovább elhúzódott , mint ahogy gondoltam. Ő nem is beszélt csupán helyeselt. Jó kislány révén próbáltam kihallgatni , de mindhiába. Nem hallottam a telefon másik végén levő ember hangját. Mindössze annyit tudtam megállapítani, hogy egy nő. Castiel befejezte a beszélgetést.

-Bocs sokáig tartott.

- Túlélem. - nyugtattam meg.-  Elárulnád végre, hogy hova megyünk ?

-A tengerpartra. –mondta teljesen nyugodtan.

- Októberben ? Neked elment az eszed ?- tátottam a szám. Hopp jobbat kérdezek…volt egyáltalán esze ? Nekem nem úgy tűnik . Én meg ezzel osztom meg a nyálam . Oh , Szent Habakukk.  – Mégis miben fogunk fürdeni ? –néztem rá a nevető fiúra.

- Fürdőruhában .

- Én nem hoztam. –mondtam neki, és megmakacsoltam magam .

-Vettem neked ? –mondta perverz mosollyal a száján.

- Persze, persze. – azt hittem viccel, tényleg azt hittem.

- A  boltban fél órával ezelőtt, amíg te a hajadat csináltattad. – magyarázta borzoska.

- De mégis honnan tudtad, hogy nem akarok hazamenni ?- kérdeztem. A perverzje ott kutakodott nekem olyan fürdőruha után , ami jó. Na várjunk csak!

-Honnan tudtad a méretem.- készültem felrobbanni .

-Volt alkalmam lemérni.- vette elő a fürdőruhát egy piros táskából.

-Volt alkalmad?- beugrott a szenvedélyes nyelvelharapós csókunk. Nekivágtam a fürdőruhát. – Perveeeeerz!!! – minden szem ránk szögeződött. Visszafordultam a helyemre és magamban fortyogtam.

-Ugyan már Chel a végén még emészthetőre főzöd itt magad . –mondta nekem pimaszul.

-Tessék ?

-Annyira vörös vagy , mint egy rák, méghozzá grillezve.- adott magyarázatot. Az arcom színe valószínűleg lilára váltott és ott helyben ráütöttem  Castiel fejére.

-Áu.-hallatszott a panaszos hang.

-Kuss!- intettem katonás csendre.

- Igenis Xéna .

-Xéna ?

-Tudod a harcos hercegnő.-húzta fel a szemöldökét.

-Azt Szénánk ejtik.- magyaráztam gőgösen.

-Akkor te leszel az én “szénám”-simogatta meg a fejem.

-Nagyon vicces.-csaptam a hátára.- Akkor te leszel a ménesem kicsi fiú…

-Pff…- vágott volna vissza, de a vonat megállni készült.

-Úgy látom megérkeztünk. –mondtam , miközben felállni készültem .

-És micsoda meglátás.  – szövegelt Castiel. A vonat lefékezett én pedig teljesen felkészültem egy újabb “Béna Rachel balesetre”, de Castiel megfogta a derekamat és megtartott.

-Béna. –nyújtotta ki a nyelvét, de  az arca és a hangja kedvességről árulkodott. Nem tudok kiigazodni rajta.

-Nézd mama, ők szerelmesek?- mutatott ránk egy kislány a távolból.

-Ne mutogass újjal szivem. – szólt rá az anyukája a szőke kislányra. elpirultam. Szerelmesek lennénk ?

- Ha megnövök nekem is ilyen férjem lesz. – integetett a kislány Castiel felé, Castiel pedig viszonozta azt. Megindultam a vonat végéhez és leszöktem róla. Képes lennék egy kislányra is féltékeny lenni ? Nem . Inkább büszke vagyok rá, hogy ilyen pasim van . Persze csak akkor, ha még ebben az évben megkér rá , hogy a barátnője legyek.

- Féltékenyek vagyunk ?- suttogott bele Castiel a fülembe hátulról.

-Attól függ, hogy te meg a képzeletbeli alteregód ,hogy álltok…

-Haha. – nevetett kelletlenül.

  Sétáltunk pár percet, míg elértünk a tengerparthoz. Meglepetésemre elég sok ember volt ott, mind a vízben lubickoltak, vagy éppen egy szál bikiniben labdáztak. Hát nem kapták meg az értesítést, hogy október van ?

-Ott egy öltöző.- mutatott Castiel egy zöld épületre.

-Rendben perverzkém…mutasd a fürdőruhám. Castiel elővett egy világos lila darabot , ami alsó részén fodrok voltak. Teljes mértékben az én ízlésem, és tökéletesen talált a hajam színéhez.

- Még ma felveszed ?- rázott fel a kábulatból, arcán széles elégedett mosoly pihent.

- Csak ne ábrándozz…túl giccses. –megindultam az öltöző felé. Castiel bement egy női fehérnemű üzletbe és fürdőruhát vett nekem. Méghozzá nem is akármilyent. Biztos kínos lehetett…bár ahogy elnézem, talán még élvezte is.

-Kész vagy már?- türelmetlenkedett Castiel.

-Igen , igen .- léptem ki idegesen az öltözőből. Habár tökéletesen az én méretem volt a választott darab , mégis kínosan éreztem magam.  Az utóbbi napokban felszedtem pár kilót. Valószínű, hogy látszik is rajtam .

- Nem is rossz…- nézett kimérten végig tetőtől talpig. Kicsit sem siette el. Kínos.

-Na most már tényleg menjünk úszni.- mondtam vörösödő arccal .

A vízbe érve Castiel elkezdett fröcskölni . Azt hittem , menten odafagyok, de nem hagytam magam , teljes gőzzel az ő legyőzésén fáradoztam .

-Hááápci.-hallatszott hatalmas hörgő hang a torkomból. Örültem neki, már régen kikívánkozott.

-Mint az öreganyám. –hitetlenkedett Castiel.

-Kívánnál inkább “egészséget”. –vigyorodtam el enyhén vicsorogva.

-Annak már annyi , ahogy látom.-kapott fel a vöröske az ölébe.

-Most mégis mit csinálsz???-kérdeztem teljes eper megjelenésben . Aznap rengetegszer elvörösödtem .

-Viszlek a szárazföldre Ariel.

-Áh , egy újabb fura becenév. Elég gagyi.- nevettem el magam . A feszültség elszállt.

-Leteszlek ha akarod.

-Ne , ne…nem szóltam, azt is csak halkan.- bújtam a csupasz melkasához. Tökéletesen kidolgozott volt az egész hasa. A víz megcsillant rajta, majd egy enyhe szellő teljesen libabőrössé tette azt.  A parta érve egy sörös dobozt tartogató fiú hangos kurjongatásba kezdett:

-Csókot, csókot, csókot.- az emberek hada csatlakozott hozzá.

-Mi?-néztem ijedten Castielre.

-Úgy tűnik nincs mit tenni.- mondta majd szenvedélyesen megcsókolt. Ez sokkal többet mondó volt mind az első. Ajkaink egymásba fonódtak, majd elszakadtak és egy érzéki sóhajtás kíséretében újra egymásra találtak.

-Tanulsz cica. –rakott le végül Castiel.

-Csak nem elfáradtál, mert akkor…-de akkor valaki félbeszakított.

-Hello Cas haver, hogy s mint ?- üdvözölt az elsőnek csókot követelő fiú.

-Csá Dake. Még megvagyok.

-Ő a csajod ?-nézett rám kéjesen.

-Én …én…-vörösödtem el. Mégis mit mondhatnék neki ?

-Igen Dake, ő a csajom, szóval ne kacsingass felé rendben ?

-Csak ne kapd fel a vizet haver.-mosolygott Dake, de Castiel elhúzott tőle.

-Ideje mennünk, nagyon hideg van. Viszlát Dake.-köszönt el tőle.

Csendben mentünk egymás mellett a parton, de már nem bírtam magamban tartan, megszólaltam .

-A barátnődnek tartasz?- kérdeztem rá félve.

-Öhm …sajnálom, ha zavar, akkor nem nevezlek így…csak.- a nagy Castiel makogóra fogta.

-Nem , nem zavar sőt, nagyon is tetszik.- megkaroltam hátulról, aminek következtében a vizes melltartóm a karjának nyomódott és furcsa fröcskölő hangot adott ki. Zavarunkban mindketten hátra hökköltünk. Kis idő múlva Castiel kezdeményezett beszélgetést.

-Nem szeretném elrontani.-mondta halkan.

-Te elrontani ?-hitetlenkedtem.

-Az igazság az, hogy te vagy az első barátnőm. Castiel a karja alá vet és megindult velem.

-Ideje egy kis fagyit enni az októberi strandszezon után.- mindketten elnevettük magunkat a szimmogtatásomat hallva.

Én vagyok Castiel első barátnője. Nem tudom, hogy hihetek-e ez ügyben neki , de mivel nincs jobb dolgom , és a szívem minden rekesze azt súgja nekem, hogy higgyek neki, ezért elhiszek mindent. Csak most kezdődik Rachel Gilmore vadonat új élete.Sok sikert Chel !